A köztudatban és a történetírásban egyaránt elfogadott az a nézet, mely szerint az alsó társadalmi rétegek a középkorban teljes tudatlanságban, elnyomásban, rettegésben és kiszolgáltatottságban éltek. Az erőszakos cselekedetek sokaságát hagyományosan a késő középkori ember kegyetlenségével szokás magyarázni. A „barbár középkorral” szemben állunk mi, modern emberek, akik érzelmeinket, haragunkat és örömünket egyaránt kordában tudjuk tartani.

Adriaen Brouwer: Verekedő parasztok, 17. század

Létező rendellenesség

Nárcisztikus személyiségzavar önbecsülés hiányból fakad

A halálösztön Freud mindebből logikus, de nagyon meglepő következtetéseket von le.Olyannyira, hogy még ő maga is habozik, elhiggye-e mindazt, amit leír: „Azt kérdezhetnék tőlem, hogy az itt kifejtett feltevések felől én magam meg vagyok-e győződve, s ha igen, mennyiben. 

A rosszkedvű emberek legtöbbször úgy magyarázzák hangulatuk okát, hogy egész nap tűrniük kell a munkahelyi, pénzügyi, családi, egészségi, párkapcsolati nehézségeiket, és ezek felemésztik minden erejüket.

Tudjuk, hogy az élet bonyodalmakkal jár, de a rosszkedv okait ne ezekben keressük, hanem a belső erő hiányában, ha képtelenek vagyunk szembeszállni velük, és abban, hogy ezekben a helyzetekben nem filozófushoz méltóan viselkedünk.

Hiányzik a lélek mély meggyőződéseiből fakadó erő, amely önbizalmat kölcsönöz, miközben szemernyit sem hagy alább a mások iránti tisztelet. A bátor ember nem takarózik mások gyengeségeivel, és nem számít a többség jóváhagyására. Számára a saját lelkiismerete többet nyom a latba, és ezzel az erővel igyekszik segíteni mindazoknak, akik erre rászorulnak.

Életünk jó részét lefoglalja a szenvedélyes viselkedés. El kell kezdeni azonban uralni primitív ösztöneinket, intelligenciával és akarattal, hogy helyet teremtsünk az érzelmi szinten túlról érkező, kiegyensúlyozott erő számára. Nem álcázni, hanem féken tartani és uralni kell azokat a szenvedélyeket, amelyek méltatlanok az emberhez.

Sokszor mondjuk, valakiről, hogy másokat manipulál. Tudjuk egyáltalán, mit jelent ez? Miből vehetjük észre, ha valaki manipulálni akar? Mindenki azt csinálja, aki befolyásol bennünket? Hogyan védekezhetünk ellene? Hogyan kerülhetjük el azt, hogy mi is megtegyük másokkal? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ pszichológus szakértőnkkel, Fekete Zitával

Mi van akkor, ha folyton negatív dolgokra gondolunk? Vagy mi a helyzet, amikor pozitív gondolataink vannak? Mi történik akkor, amikor nem terhelnek bennünket sem pozitív, sem negatív érzelmek? Vizsgáljuk meg, hogyan hatnak mindezek a testünkre és az életünkre.

Tudod, hogy egy átlagos élet során egy ember, legyen öreg vagy fiatal, hányszor szeretné kifejezni és levezetni az érzelmeit? Csakhogy megakadályozza benne a szülő, valamelyik barát vagy kolléga, vagy akár a partnere?Az emberek elkezdenek elmondani valamit és mi leállítjuk őket. Miért tesszük ezt?

Ezzel az a probléma, hogy a párkapcsolat (és bővebben a családi kapcsolatok is) olyan, mint egy hinta: minél többet lök rajta az egyik fél, annál kevésbé fogja lökni magát a másik. Például, ha az egyik partner mindig kiviszi a szemetet, akkor a másiknak ez egy idő után már eszébe sem fog jutni. Vagy ha az egyik fél szedi fel az összes játékot a gyerekek után minden egyes alkalommal, akkor partnere könnyen azt gondolhatja, hogy neki már nem is kell törődnie a szanaszét heverő játékokkal.
Néha a legjobb dolog, amit egy ilyen "probléma-megoldó" személy tehet, az az, hogy nem csinál egyáltalán semmit - így pedig alkalmat ad partnerének arra, hogy ő maga oldja meg a problémát.