Egyre többen élnek egyedül. A szingli életmód már divattá vált. A pszichológusok állítják: egyre több beteg jelentkezik orvosi vizsgálatra neurózissal, depresszióval, alvászavarral, szenvedély-betegséggel - és ha kezdik feltárni a baj okát, a magánnyal ta

„Ahogyan ma elmegyünk egymás mellett. amilyen közömbösen tudjuk néha nézni mások vergődését, amilyen irigykedve romboljuk le mások teljesítményét, ahogyan megkérdőjelezzük egymás tisztességét, ahogyan lassan leszokunk az önzetlenségről, az áldozatvállalásról, amilyen üresen tudunk élni…Csoda ha magányos az egyes ember?”

Majdnem mindenki szenved a magánytól, sokan szinte állandóan.
A magányos embernek nincs kivel kapcsolatot teremtenie semmilyen szinten, legyen az csupán ismeretség, barátság vagy tartós szerelem. Ha sikerül is kapcsolatot teremtenie, esetleg nincsenek eszközei arra, hogy azt fenntartsa, és ne szenvedjen tovább a magánytól.

A magányról ma a legtöbb embernek a társ utáni vágy, a levertség, a félelem és az elhagyatottság jut az eszébe. Holott képesek vagyunk különbséget tenni aközött, amikor valaki „egyedül érzi magát” és amikor „egyedül van”. Meglehet, hogy a nyelvünkből eltűnt a magány pozitív oldala, de vágyképeinkből korántsem