Asszertivitás, asszertív magatartás: A belső harmónia legfontosabb alapjai az egyén önelfogadása, önbizalma, valamint a mások irányában - vagyis az egyént körülvevő környezet irányában - való hasonló elfogadás és bizalom. Ezen attitűdök meghatározzák, hogyan észleli az egyén a különböző helyzeteket, és jellemző viselkedésjegyek kialakulásához vezetnek.

Napjaink felkapott kifejezése lett az asszertivitás, amit legjobban önérvényesítés képességére lehet fordítani, konfliktushelyzetek esetén jön elő vagy marad épp el ez a képesség.
Az asszertivitás azt jelenti, hogy tisztában vagyunk jogainkkal és kiállunk mellettük, de szem előtt tartjuk mások érdekeit, érzéseit is, és ennek ismeretében kommunikálunk, reagáljuk le az eseményeket. Milyen kulcs-kompetenciák kellenek ehhez?

Az önérvényesítő viselkedés lényege: hogyan védjem meg saját jogaimat, miközben mások jogait is tiszteletben tartom. Már ennyiből is látható, hogy az önérvényesítő viselkedés nem alkalmas minden helyzet megoldására. Mert ehhez kell a másik kooperációja. Persze kérdés, mit tekintünk helyzetnek

Az önérvényesítő viselkedés lényege: hogyan védjem meg saját jogaimat, miközben mások jogait is tiszteletben tartom. Már ennyiből is látható, hogy az önérvényesítő viselkedés nem alkalmas minden helyzet megoldására. Mert ehhez kell a másik kooperációja. Persze kérdés, mit tekintünk helyzetnek