A félénkség a bizonytalanság jele. Akkor fordul elő, ha idegenek között kell lennünk, beszélnünk kell velük. Az állatok viselkedését figyelve ez inkább csak arra korlátozódik, hogy a vadon élő állatok, ha tehetik, kerülik az ember közelségét.

Már az iskolai felelés is rémálom volt. Izzadt, dadogott, semmi nem jutott eszébe, csak szeretett volna még élve visszajutni a padjába. Azt hitte, majd kinövi. Most, felnőttkorára még rosszabb. Ha többek előtt meg kell szólalnia, már csak a gondolatra is kiveri a víz. Belevörösödik, keze remeg. Jó esetben meg tud szólalni, de hangja mintha nem is az övé volna. Esküszik rá, hogy sajnálkozva összenevettek a háta mögött. S míg más "normálisok" imádják a bulikat, ő ilyennek képzeli a poklot.