Az alattomosság, a képmutatás és az önzés viszont a teremtés koronájára is jellemző, megfűszerezve egy kis irigységgel még, illetve, talán ez állhat a háttérben. Hihetetlen, mire képes az ember ezen érzelmektől elvakítva.Miért él ennyi ember kétszínűségben és másokra irigykedve? Mikor alakulnak ki az emberben ezek a tulajdonságok? Vagy eredetileg is a személyiségük részei? Ha úgy érezzük, nekünk kevesebb van, akkor irigykedünk? Önbecsülésünk sérül ekkor? Kevesebbnek érezzük magunkat, mint más? Miért mondunk mást, mint amit érzünk?Alapvetően a kétszínűség hátterében a gyávaság áll, inkább hazudunk, csak ne kelljen szembenézni a következménnyel, vagyis a másik reakciójával. Nem kritizáljuk, nehogy kritikát kapjunk, mert azt az egónk nem viseli el.