|
Kerüld a hasonlítgatást!
Iskolás koromban néha édesapám írta alá az ellenőrzőmet. Amikor becsúszott egy-egy rosszabb jegy és rosszalló tekintettel nézett rám, akkor autómatikusan védekezni kezdtem és ilyeneket mondtam: "A többieknek még rosszabbul sikerült!” "Még így is enyém lett az egyik legjobb dolgozat!”
Ő ilyenkor kimért nyugalommal annyit mondott:
"Engem nem érdekelnek mások, csak az érdekel, hogy Te hanyast kaptál!” Utáltam ezt a mondatot, és nem értettem, hogy miért nem örül annak, hogy én tudtam a legtöbbet. Haragudtam rá és nem is szívesen mutattam meg neki a jegyeimet, hisz úgyis mindig elégedetenkedett.
Ma már tudom, hogy volt igazság abban amit mondott. Különösen akkor jut eszembe ez, amikor hallom az embereket panaszkodni, hogy "Nem szeretek főzni, mert anyám sokkal jobban főz nálam, én mindig csak második lehetek!” "Zoli sokkal szórakoztatóbb előadó, mint én, utána már olyan szánalmas vagyok! "Bezzeg más keze sosem remeg, csak rajtam látja mindenki, hogy izgulok!”
Nos igen. Észre sem vesszük, de rengetegszer hasonlítjuk magunkat másokhoz, és nem csak a szavak, de sokkal inkább a gondolatok szintjén. Ezekből az összehasonlításokból negatívan jövünk ki, gyengébbnek, butábbnak, kisebbnek és rosszabbnak érezzük magunkat, mit mások. Ez senkinek sem használ, csak a kisebbségi érzést és a bizonytalanságot fokozza, de elégedetté nem tesz. Persze vannak olyan esetek is, amikor jobbak vagyunk, mint a kollégánk vagy a riválisunk, de ezekben a helyzetekben is csak más rovására tudunk jók lenni, ami megint csak átmenetileg tesz boldoggá, de tartósan biztosan nem.
A hasonlítgatásban rejlő csapdát azt hiszem nem kell tovább magyarázni, biztos te is kerültél már olyan helyzetbe, amikor saját értékedet/értékességedet másokhoz mérve határoztad meg. Ez a hozzáállás egyike a számos mentális csapdának, amibe bele lehet esni. Észre sem veszed, hogy valami nem stimmel, mert olyan hétköznapi dolog, és éppen ezért kilépni is nagyon nehéz belőle. Mit tehetsz hát, hogy ne másoktól tedd függővé saját értékedet?
1. Ne bálványozz másokat!
Ne isteníts senkit! Ez magyarra fordítva azt jelenti, hogy ne válassz magadnak elérhetetlen ideálokat! Próbáld elfelejteni az olyan gondolataidat, hogy "XY olyan fantasztikus, és olyan jól csinálja, amit csinál, hogy hozzá foghatót nem lehet találni még egyet a Földön!” Ezek a szuperhősök elérhetetlenek. Azt sugallják neked, hogy te magad soha nem érhetsz a nyomukba, akármennyi munkát is fektetsz be, akkor sem érheted el azt a szintet, amit ők elértek. Ez ostobaság! Te is elérheted azt, amit ők, minden csak munka és hit kérdése!
Bálvány helyett példaképet válassz, akit követni tudsz, és akinek a személyes története motivál téged arra, hogy jobb legyél! Választhatsz az élet bármely területéről, lehet az sportoló, politikus vagy a családtag, a lényeg, hogy láss meg benne valami olyasmit, ami neked nagyon szimpatikus és követésre méltó! Ha figyeled az ő munkásságát, tetteit, kommunikációját, akkor te is nagyon sok olyan dolgot tanulhatsz, ami tovább visz a célod elérése felé!
2. Tiszteld magadat!
Végy egy papírlapot és írd le az értékeidet, azokat a dolgokat, amikben jó vagy és amiért büszke lehetsz magadra! Jó kapcsolatteremtő képességed van, jól gazdálkodsz az időddel, gazdag fantáziád van, szeretsz elmélyedni az olvasmányaidban? Készíts egy listát azokról a dolgokról, amik értékessé tesznek téged, és olvasgasd minél gyakrabban! Saját magad tisztelete és szeretete növeli az önbizalmad, ami elengedhetetlen a sikerhez!
3. Légy megengedő másokkal!
Ha másokal megengedő vagy, akkor magaddal szemben is sokkal elnézőbb vagy. Ha nem kritizálsz állandóan, és nem érdekel téged sem, ha a másik ember izgul, vagy szorong, akkor saját magaddal is sokkal elfogadóbb leszel!
4. Te vagy saját magad legjobb mércéje!
A hasonlítgatás csapdájából úgy tudsz legkönnyebben kilépni, ha nem másokhoz hasonlítod magad, hanem saját korábbi önmagadhoz. Nézd meg, mennyit fejlődtél, mit értél el az elmúlt évek alatt, jól csináltad-e, amit csináltál, vagy másképp kell folytatnod? Ha nem másokhoz hasonlítod magad, akkor nem is kell félned, hogy alul maradsz velük szemben. Ha saját megítélésednél nem az számít, hogy te mit gondolsz róluk, akkor az sem lényeges, hogy ők mit gondolnak rólad, és ebben a pillanatban szabad emberré válsz, nem függsz többé másoktól! Saját fejlődésed vizsgálatakor gondold végig azt is, mit tettél meg magadért? Ne várd a javulást, ha semmit sem tettél azért, hogy jobb legyél! Ha ez a helyzet, akkor itt az ideje a tettek mezejére lépni és kezedbe venni a saját sorsodat!
Dr.Veress Dóra
|
