Sok párkapcsolatot nehezít meg a rejtetten - vagy épp nyíltan - megjelenő féltékenység. Furcsa lehet, hogy ebben bárki hasznot találjon. Pedig mint, a régi mondás tartja: "Minden rosszban van valami jó." A féltékenység megnyilvánulási formája nagyon sokféle lehet, azok elemzése nem vezet eredményre. Érdemes inkább a mélyebb okokra, a mentális mozgatórugókra vetni egy pillantást. Mi lehet az oka, hogy egyeseknél nagyon erősen jelentkezik, másokban alig? S ha már megjelenik, fel lehet-e használni az önismeret mélyítésében? Ezekre a kérdésekre keressük közösen a választ...
Mielőtt azonban részletesebben megvizsgálnánk magát a féltékenységet, néhány szót kell ejteni egy másik jellemző mentális szokásról, az irigységről. Legyünk őszinték, kevés ember van, aki még nem tapasztalta meg annak keserű érzését. Ezt a belső energetikai jelenséget nem letagadni vagy elfojtani kell, inkább megvizsgálni azokat a körülményeket, amelyek időről időre aktiválják. Azok ismerete feloldja azt, míg az elfojtása rejtetten befolyásolja az életet. Megjelenésének erőssége széles skálán mozoghat. Lehet nagyon intenzív, mint a lángoló tűz, de lehet lassan izzó, mint a parázs, ez csak az adott egyén személyiségén múlik. Az előbbi talán a veszélytelenebb, mert viszonylag könnyű észrevenni, s akkor könnyebben ártalmatlanná válhat. Ha azonban egy állandó háttérfeszültségként jelentkezik, akkor sokkal több kárt okozhat, mint gondolnánk.
Az irigység egyszerűen a saját meg nem élt teremtő energiánk mellékterméke, aminek az összehasonlítás adja az alapját – ez tulajdonképpen kikerülhetetlen funkciója az egónak. Az irigység vezérelte cselekedet viszont elkerülhető. A kérdés csak az, hogy tudatossá válik-e vagy rejtetten befolyásolja a cselekedeteket. Például amikor valaki kevesli önmagát, képességeit vagy lehetőségeit, és egy kellemetlen feszítő érzés jelenik meg mások – vélt vagy valós – bőségével való összehasonlításában. Sokféle megoldása van a személyiségnek arra, hogy levezesse ezt a nem kívánatos feszültséget. Ilyen például mások kritizálása, de ez húzódik meg a féltékenység mögött is.
Ennek oka, hogy a féltékenység szintén szorosan összefügg az önértékeléssel. Akkor lesz féltékeny valaki egy párkapcsolatban, amikor önmagában nem volt képes megélni az egységet és a harmóniát. Kevésnek érzi magát önmagában, s a teljességet egy másik emberben véli felfedezni. S a partner megjelenésével az identitás kiteljesedését éli meg annak ellenére, hogy ugyanolyan töredékes, mint előtte. Teljesen természetesen a másik nemmel való kiegészülés látszata elfedheti ezt a kapcsolat kezdetén. Ezzel az a legnagyobb gond, hogy mivel az egyensúlyt a partner megjelenése adta, azzal együtt rejtetten megjelenik a félelem is. Hiszen a társ elvesztésének akár csak a gondolata is felborítja a megtalálni vélt egyensúlyt. S ez a félelem az, amely megjelenik a féltékenységben. Sokan ezt mindössze egy túlzott figyelemként értékelik, és olyan is akad, aki ezt a szeretet jelének tekinti, holott az mindössze a ragaszkodás megnyilvánulása.
Mit lehet tenni, hogy a saját önismereted fejlesztésére tudd felhasználni? Ha benned jelenik meg a féltékenység, akkor érdemes tudatossá válnod annak mögöttes mechanizmusaira. Találd meg a válaszokat a következő kérdésekre. Miért érzed a félelmet? Mihez kapcsolódik? Miként jelenik meg a gondolataidban, érzelmeidben és cselekedeteidben? Ha képes leszel megtalálni a nem szóbeli, inkább intuitív válaszokat, nagy lépést tehetsz meg a valódi önismeret ösvényén, és nem mellesleg könnyedén megszabadulhatsz ettől a kártékony szokástól. Mindössze annyit kell megfigyelned magadban, hogy milyen ingerek azok, amelyek kiváltják belőled ezt az érzést. Néhány alkalom után rá fogsz ébredni, hogy mennyire labilis a másik ember adta egyensúly, s nem építheted arra a saját érzelmi jólétedet. Illetve megteheted, de ezzel elvetetted a szenvedés magját, hiszen egy másik ember érzelemvilágát nem befolyásolhatod, s ezért állandó stresszben érzed magad. Hasznosabb megtalálni azokat az értékeket önmagadban, amelyek bárkitől függetlenül biztosítják az egészséges önértékelésed. S akkor szabadon szeretheted párodat, mindenféle félelemtől mentesen.
Ha pedig a partneredben erősebb a féltékenység jelensége, akkor ne csapd be magad azzal, hogy ez a szeretet jele. Ez csupán ragaszkodás, és annak következménye a félelem, mely nagyon káros motiváló tényező egy párkapcsolatban. A féltékenység mindig arról a személyről szól, akiben megjelenik. Kevés köze van hozzá annak, hogy a másik mit tesz, vagy nem tesz. Magyarázd el a párodnak, hogy a féltékenységének okát önmagában keresse, s ne a te cselekedeteidben. Ha hajlandó ezen elgondolkodni, mindketten sokat nyerhettek, ha viszont nem, akkor érdemes eltűnődnöd, akarsz-e asszisztálni az ő belső háborújához.
A féltékenységnek így mindenképpen meglesz a maga „haszna”, hiszen olyan mechanizmusokra világított rá a belső lelki életetekben, melyek úgy befolyásoltak benneteket és a kapcsolatotokat, hogy fogalmatok sem volt róla. Ha sikerült eltüntetni az életetekből, akkor hatalmas teremtő energiák szabadulnak fel, amelyek az élet minden területén érzékeltetni fogják áldásaikat. Ahogy a szufi mondás megfogalmazta: „Az irigység és a féltékenység úgy emészti fel az összes jócselekedetet,
mint a tűz a reá rakott száraz ágakat.”
Szatmári L. Miklós
író, Quantum Balance konzulens és oktató
Az irigység egyszerűen a saját meg nem élt teremtő energiánk mellékterméke, aminek az összehasonlítás adja az alapját – ez tulajdonképpen kikerülhetetlen funkciója az egónak. Az irigység vezérelte cselekedet viszont elkerülhető. A kérdés csak az, hogy tudatossá válik-e vagy rejtetten befolyásolja a cselekedeteket. Például amikor valaki kevesli önmagát, képességeit vagy lehetőségeit, és egy kellemetlen feszítő érzés jelenik meg mások – vélt vagy valós – bőségével való összehasonlításában. Sokféle megoldása van a személyiségnek arra, hogy levezesse ezt a nem kívánatos feszültséget. Ilyen például mások kritizálása, de ez húzódik meg a féltékenység mögött is.
Ha pedig a partneredben erősebb a féltékenység jelensége, akkor ne csapd be magad azzal, hogy ez a szeretet jele. Ez csupán ragaszkodás, és annak következménye a félelem, mely nagyon káros motiváló tényező egy párkapcsolatban. A féltékenység mindig arról a személyről szól, akiben megjelenik. Kevés köze van hozzá annak, hogy a másik mit tesz, vagy nem tesz. Magyarázd el a párodnak, hogy a féltékenységének okát önmagában keresse, s ne a te cselekedeteidben. Ha hajlandó ezen elgondolkodni, mindketten sokat nyerhettek, ha viszont nem, akkor érdemes eltűnődnöd, akarsz-e asszisztálni az ő belső háborújához.