Főoldal» Cikkek» Párkapcsolatok» Párkapcsolatok

A 12 kapocs, mely összetartja a hosszú távú párkapcsolatot
A szerelemnek nevezett őrült dolog talán az egyik legtöbbet tanulmányozott és legkevésbé értett területe a pszichológiának. Ennek egyik oka, hogy a szerelmi kapcsolatok vizsgálatát gyakran nem a való életben, hanem laboratóriumokban végzik. Ráadásul ezekben a vizsgálatokban sokszor a könnyen elérhető, nem együtt élő egyetemista párok mintáit használják.
 

Bár ezek a diákok minden bizonnyal képesek egy szoros párkapcsolat fenntartására, sokan közülük nem elég érettek az önismeretre, és még kevésbé ahhoz, hogy tudják, mit várjanak egy szerelmi partnertől.
Mi lehetne jobb módja a szerelem vizsgálatának, mint megkérdezni a szakértőket? Nem a pszichológia szakértőit, hanem a 10, vagy több éve házasságban élő párok szakértő tagjait. A vizsgálat meglepő felfedezése, melyről a tekintélyes Social Psychological and Personality Science folyóirat számol be, nemcsak arra mutatott rá, hogy sokan még akár 10 év házasság után is szerelmesek, hanem arra is, hogy mely tényezők jelzik előre szenvedélyük erősségét. A Stony Brook Egyetem pszichológusa, K. Daniel O' Leary (2012) és kutatócsoportja felfedezése szöges ellentétben áll a hosszú házasságokról alkotott, általában lehangoló véleményekkel. A középszerű, egyhangúságra ítélt létezés helyett ezek a párok kétségtelenül szívbéli lelkesedéssel fejezték ki társuk iránti pozitív érzéseiket. A 10 vagy több éve házasok meggyőző 40%-a állította, hogy "nagyon szerelmes" - ez a skála legmagasabb foka. További 15 % a második fokozatot jelölte be a szerelmi intenzitást mérő skálán. Talán még meglepőbb, hogy a 30 vagy több éve együtt lévők is magasra értékelték házasságukat, a nők 40, a férfiak 35%-a állította, hogy nagyon szerelmes. Egyértelmű, hogy sok pár meg tudja őrizni a szenvedély magas fokát évtizedek után is, középkorúan és még később.
Az is világos, hogy nem mindenki érzett hasonlóan intenzíven házastársa iránt. A kutatók érdeklődése ezután arra irányult, hogy megpróbálják előre jelezni, mely kapcsolatokra jellemző a legmagasabb fokú intenzitás. A szerelem pszichológiai elméletei olyan alapvető jellemzőkre fókuszálnak, mint a szenvedély, elköteleződés, közelség, a kapcsolat korai élményei, érzelmi szükségletek és a kommunikációra való képesség. Ezek természetesen bármely kapcsolat egészsége szempontjából fontosak. Azonban, amikor arról van szó, hogy megjósoljuk, melyik kapcsolat lesz hosszútávon sikeres, a kérdés majdnem olyan pragmatikus, mint romantikus.
Egy korábbi kutatás, melyet az ebben a vizsgálatban is közreműködő pszichológus, Arthur Aron végzett, azt sugallja, hogy a legintenzívebben szerelmes személyek azok, akik erős szerelmi vonzódást éreznek, de ugyanakkor "önkiteljesítő", újszerű, kihívást jelentő közös tevékenységekben is részt vesznek. fMRI vizsgálatok eredményeire alapozva a kutatók arra jutottak, hogy az erős szerelemben a rendszeres, erőteljes dopamin adag is közrejátszik, az a neurotranszmitter, mely aktiválja az agy jutalmazó rendszerét. A dopaminszintet a telefonos interjú alatt nem tudták mérni, ehelyett olyan kérdéseket használtak, melyek az épp egymás társaságában lévő párok örömszintjére vonatkoztak.
Talán máris felmerült önben néhány kétség a kutatással kapcsolatban. Elsőként, és legfontosabbként, a vizsgálatot csak olyan párokkal végezték, akik együtt maradtak. A boldogtalan párok már elváltak, ezért nem feleltek meg a vizsgálat feltételeinek. Ezen felül a párok nyilvánvalóan beleegyeztek a kutatásban való részvételbe, így elképzelhető, hogy a legboldogtalanabb párok egyszerűen csak nem akartak a házasságukkal kapcsolatos kérdésekkel szembesülni - habár az is lehetséges, hogy a boldogtalanok megragadták volna a lehetőséget, hogy kipanaszkodják magukat társukra. Bármelyikről is legyen szó, a kutatók meggyőződtek arról, hogy a nagyon boldognak vagy nagyon boldogtalannak tűnés szándéka nem befolyásolta jelentősen az eredményeket. Az egyik módszer ennek biztosítására az volt, hogy a kérdéseket úgy állították össze, hogy amennyire csak lehetséges, a viselkedésre fókuszáljanak, kevesebb teret hagyva az elfogultság kifejezésének. A vizsgálatnak az is nyilvánvaló korlátja, hogy heteroszexuális házasságban élőkön végezték, és így nem biztos, hogy minden kapcsolatra jellemző.
Most, miután megismerte ennek a lenyűgöző kutatásnak az alapjait, itt az ideje, hogy saját kapcsolatát próbára tegye. Lássuk, hogyan értékelné szoros szerelmi kapcsolatát (házasságát vagy mást) a következő 12 kulcsdimenzióban:
Pozitívan gondolkozik partneréről. A partnerrel kapcsolatos pozitív gondolatok azt jelentik, hogy partnere személyes tulajdonságaival és jellemével kapcsolatban a pozitívumokra és nem a negatívumokra fókuszál. Az önt zavaró dolgokon való rágódás csak odavezet, hogy felnagyítja az apró gyarlóságokat, ezáltal partnere még annál is irritálóbbnak tűnik az ön számára, ahogy egyébként érezné. A jó kapcsolatban élő emberekre a pozitív érzelmi elfogultság jellemző, ami azt jelenti, hogy inkább emlékeznek a kellemes, mint a kellemetlen közös élményekre.
Gondol a társára, amikor távol vannak egymástól. Amikor egy napra, egy estére, vagy akár egy hosszabb időszakra egyedül hagyja társát, elfeledkezik a létezéséről? Amit a szem nem lát, a szív hamar felejti? Ha igen, ez annak a jele lehet, hogy ön nem annyira szerelmes. Nem kell, hogy minden másodpercet vágyakozástól sóhajtozva töltsön, de a ténynek, hogy partnere nincs jelen, legalább időnként át kell suhannia a gondolatain egy átlagos nap folyamán. Nehézséget jelent egyéb dolgokra koncentrálni, amikor a partnerére gondol. Ha könnyedén félre tudja tenni társával kapcsolatos gondolatait, azt jelenti, hogy partnere csak kis helyet foglal el a kognitív tárban. A multitasking (párhuzamos feladatvégzés) nem kifejezetten kívánatos a szerelméről való álmodozás közben. Az O'Leary vizsgálatban ez a tényező különösen a férfiak esetében volt fontos.
Az újszerű és kihívást jelentő tevékenységek élvezete. A hasonló határozottan a hasonlónak örül, amikor a személyes érdeklődésről és hobbikról van szó. Az együtt töltött idő fontos, mint alább látni fogja, de az, hogy hogyan tölti, még inkább befolyásolja a kapcsolattal való elégedettséget. Aron önkiteljesítő modellje gyakorlati kutatásban kipróbálva azt mutatja, hogy a párok egymás iránt érzett szerelmüket növelni tudják, ha közösen próbálnak ki új és kihívást jelentő tevékenységeket. Az O'Leary tanulmány ezt a tényezőt különösen a férfiakra vonatkozóan azonosította érvényesnek. Ha először próbálná ki a bungee jumpingot, kapcsolata erősödni fog, ha ön és partnere együtt néznek szembe ezzel a kihívással. Ha nincs kedve a bungee jumpinghoz, keressen mentális kihívást jelentő utakat a napi rutin felpezsdítéséhez.
Együtt töltött idő. Ha ön szerelmes valakibe, akkor időt akar tölteni vele, és minél több időt töltenek együtt, annál jobban növekszik szerelmük. Az együtt töltött időnek tartalmaznia kell újszerű és kihívást jelentő tevékenységeket is, ahogy leírtuk a 4. pontban. Azonban még a hétköznapi, háztartási tevékenységekkel töltött közös idő is erősítheti szerelme intenzitását. Az alagsor átépítés, melybe bele akar vágni, tulajdonképpen egy módja lehet az ön és partnere közti érzelmi kötelék erősítésének. A főzés, kertészkedés, bevásárlás, de még a takarítás is erősíthetik az egymás iránt érzett szerelmet. Ez ismét egy olyan tényező, mely az O'Leary tanulmány szerint a férfiak számára fontosabb.
A szeretet kifejezése. Fontos a partner iránt érzett szerelem, de annak fizikai kifejezése is. Nem bölcs dolog a nehezen megkaphatót játszani akkor, ha célja a szenvedély fokozása kapcsolatukban. A kimutatott érzelemnek nem kell túláradónak vagy túlságosan érzelgősnek lennie. A váll megérintése, vagy egy puszi az arcra elegendő a kapcsolat intenzitásának fokozásához.
Izgalomba jön társától. A szeretet könnyű érintései nemcsak érzelmi kapcsolatát erősítik párjával, de a szexuális lángot is felszítják. A társuk iránt legintenzívebb szerelmet érző válaszadók az O'Leary vizsgálatban azt mondták, hogy érzik, hogy testük válaszol, amikor partnerük megérinti őket. Ez nem azt jelenti, hogy egy teljes szexuális együttlétnek kell követnie az arc megérintését. A társ fizikai jelenlétéből származó meleg, bizsergető érzés elegendő, hogy életben tartsa a belső lángot, míg az idő alkalmassá válik a szeretkezésre.
Szeretkezés. Nem meglepő, hogy a szeretkezés a szerelem intenzitásának egyik pozitív kifejeződése. A szerelmes emberek nagyobb valószínűséggel szeretkeznek egymással rendszeresen. Az O'Leary kutatás azonban kimutatta, hogy a szex és a szerelem közti pozitív kapcsolat részbeni oka az, hogy a párkapcsolatukban legboldogabb emberek jobban szeretik társukat és gyakrabban szeretkeznek. Bármi is az ok, a lényeg, hogy a szexuális aktivitás erősíti és fenntartja a tartós szerelem, sőt a boldogság érzését.
Általános boldogságérzet. Akik boldogabbak az életben, azok partnerük felé is erősebb érzelmeket táplálnak. Az O'Leary tanulmány adataiból nem lehet arra következtetni, hogy azok, akik szerelmesek, emiatt érzik-e magukat boldogabbnak, vagy fordítva (a megállapítás inkább a nőkre volt igaz, mint a férfiakra). Mindenesetre az eredmények azt mutatják, hogy az egyéni elégedetlenség rányomhatja a bélyegét a kapcsolatra. Hasonlóképp, ha a kapcsolattal van probléma, az egyéni boldogság is megsínyli azt. Mindkét esetben fontos, hogy segítséget keressen, mielőtt ezek a negatív hatások komolyan befolyásolnák mentális egészségét.
Mindig tudni akarja, hol van a társa. Erősen szerelmesnek lenni a férfiak számára azt jelenti, hogy tudni akarják partnerük hollétét. Az intenzív szerelem ezen összetevője kicsit akár zaklatásnak is tűnhet. De pozitívra fordítva, ha tudni akarja partnere hollétét, ez azt a tényt tükrözi, hogy gondolatai a társa körül forognak.
Rögeszmésen gondol társára. Enyhén megszállottnak lenni partnerével pozitív kapcsolatban áll az intenzív szerelemmel, legalábbis a nők esetében. A legszerelmesebb nők az O'Leary tanulmányban nem különösebben törődtek partnerük hollétével. Viszont nagyobb valószínűséggel foglalkoztatta gondolataikat általánosságban a partnerük.
Erős szenvedély az élet iránt. Azok az emberek, akik mindennapjaikat kedvvel és erős érzelmekkel élik meg, valószínűleg átviszik ezeket az intenzív érzéseket szerelmi életükre is. Ha azt szeretné, hogy kapcsolata szenvedélyes legyen, hozza lendületbe érzelmi energiáit hobbijaiban, érdeklődési körében, akár még politikai aktivitásában is. Agyi jutalmazó központjai hasonlóképpen reagálnak a szerelemre, mint mikor izgalomba jönnek egyéb önt érdeklő dolgoktól. Az élet eme területeinek "feltüzelése" a partner iránti érzelmek fellángolásába fordul, és ez az O'Leary tanulmány szerint főként a férfiaknak esetében érvényes.
 
Bonyolult a szerelem életben tartásának receptje a tartós kapcsolatban. Az O'Leary csoport eme 12 faktor azonosításával új bizonyítékkal szolgál arra nézve, hogy a tartós párkapcsolatok résztvevői nem csak hogy kijöhetnek egymással, hanem egymás iránti szenvedélyüket évtizedeken át fenntarthatják. Közeli kapcsolataink identitásérzésünk középpontjai, és alapvetőek teljességérzetünkhöz. Ha megváltoztatjuk az ilyen kapcsolatokhoz fűződő gondolkodást és viselkedést, éveken át megőrizhetjük frissességét és életteliségét.
 
Cikket összegyűjtötte:Szendi Gábor

Fordította: Fehér Zsuzsa
Forrás: Susan Krauss Whitbourne: The 12 Ties that Bind Long-Term Relationships. Psychology Today. 2012. jun.5
Kategória: Párkapcsolatok| Hozzáadta:: Hodildi(2013-08-17) W
Megtekintések száma: 171 | Címkék (kulcsszavak): kísérlet, párkapcsolat, szerelem vizsgálata, házasság, szerelem | Helyezés: 0.0/0
Összes hozzászólás: 0
 
Hozzászólásokat csak regisztrált felhasználók írhatnak.
[ Regisztráció | Belépés ]
 
   
Copyright MyCorp © 2017