Az előző írásaimat elolvasva talán azon gondolkozol, hogy egy férfi vajon szükségét érzi-e egyáltalán annak, hogy az érzéseiről beszéljen. A férfiaknak nem erőssége az érzéseik megosztása, és sokszor ezt csak egy szeretkezés után vagy valamiféle meghitt pillanatban (például egy naplemente vagy egy csendes gyertyás vacsora közepette) tudják a leginkább megtenni. Az érzések megosztását a férfiak általában arra használják, hogy kötődjenek a párjukhoz, de a nőkkel ellentétben számukra ez nem igazán hatékony módszer a stresszük levezetéséhez. Egy stresszes időszakban egy férfinak nehéz az, hogy egyből megossza az érzéseit a párjával. Emiatt először talán az a legjobb, ha az érzéseit leírja valahová, egy harmadik személynek mondja el (például egy jó barátjának vagy egy mentornak) mielőtt a párjával beszélne. Ezért is van szüksége sokszor egy "time out" időszakra egy férfinak, hogy ezt követően higgadtan és nyíltan tudjon beszélni az érzéseiről a társával. A feleség úgy támogathatja ebben a férjét a legjobban, ha elegendő teret biztosít a számára, és értékeli mindazt, amit a párja tesz. Egy férfi nem támaszkodik olyan mértékben a párjától jövő érzelmi támogatásra, mint egy nő. Egy férfi úgy tudja a legjobban "átvészelni" a stresszes időszakait, ha ilyenkor mások problémáit próbálja meg megoldani, vagy ha jobban beleadja magát és energiáját épp abba a kapcsolatba, ahol a másik félnek valamilyen problémája van, és a férfi segíteni próbál. Így a "Vénusz beszélgetések" (amikor a nő megosztja a saját érzéseit) nem csak a nő számára felemelőek, de különösen hasznosnak bizonyulnak a férfinak is, amikor stresszes helyzetben van. Jelentős megkönnyebbülést hozhat a férfi számára, ha a stresszes időszakaiban a párja, vagy mások problémáira koncentrál a sajátjai helyett. Ugyanezen okból kifolyólag nézik gyakran a férfiak a híreket is, mert ha mások problémáin "jár az esze", akkor ideiglenesen megfeledkezhet a sajátjairól, és ez közvetetten hozzásegíti őket ahhoz is, hogy majd a "time out" időszak után a saját problémáit is meg tudja oldani. Ha mind a "Marslakó" (a férfi), mind pedig a "Vénuszlakó" (a nő) követi a "Vénusz beszélgetés" szabályait, akkor ez sokkal könnyebbé teszi a kommunikációt a kettőjük között. Így a férfinak nem kell megoldást is találnia a partnerje érzéseire a megértés mellett, mint ahogy azt férfi társaival tenné. A férfiak úgy mutatják ki az egymással való törődést, hogy mondanak vagy tesznek valami olyat, amivel segíteni tudnak a másik fél problémájának a megoldásában. Azonban a nők esetében már önmagában az, hogy meghallgatja őket valaki, segít a probléma megoldásában. Mihelyt egy férfi felismeri ezt, ez nagyon meg tudja könnyíteni a férfi számára a párjára való odafigyelést. Azt is figyelembe kell venni, hogy egy férfi empátiára való képessége általában nem olyan fejlett, mint egy nő esetében. Az agy érzelmi területe kétszer akkora egy nőben, mint egy férfiban. Azonban a stressz feldolgozó rész, az amigdala, kétszer akkora a férfiban és közvetlenül kapcsolódik az agy cselekedet irányító részéhez. A férfit tesztoszteron - orientált természete arra készteti, hogy rögtön megoldja a felmerülő problémákat. Amikor egy férfi megérti, hogy maga a meghallgatás sokszor megoldhatja egy nőnek még a legnagyobb problémáját is azáltal, hogy ez növeli a nő oxitocin szintjét és ez hozzájárul ahhoz, hogy a nő jobban érezze magát a bőrében, akkor a férfi ezt sokkal könnyebben meg tudja tenni. Ahogy a férfi egyre jobban gyakorolja az empatikus odafigyelést, annál jobban fejlődik agyának ez a területe. Ez az agy csodája: ha nem használjuk, akkor visszafejlődik, de ha próbára tesszük és sokszor megismétlünk egy - egy viselkedést, akkor új idegpályák épülnek ki. Így, ha egy férfi gyakorolja a "Vénusz beszélgetést" a párjával, akkor mélyebb empátiát tud kifejleszteni magában a párja problémái iránt. Ez az "új" férfi, aki ezáltal "születik", jobban kapcsolatba kerül saját és mások érzéseivel, és őszinte reményeket ébreszt női társában, aki sokszor már arra a következtetésre jutott, hogy a párja soha nem fogja tudni megérteni őt. Ez az "új" férfi nem vált ugyan nővé, de olyan férfi lett, aki megtanulta, hogy hogyan figyeljen oda a társára szívével.
