Az előző bejegyzésben egy olyan téma tárgyalásába kezdtem, amely mindenkit érint. Hiszen ki ne szeretné valóra váltani álmait és javítani hangulatát. A változáshoz azonban sok esetben az szükséges, hogy felülírjuk azokat az idegi „áramköreinket”, amelyek a negatív élethelyzetekért és a rossz közérzetért felelősek.

A legtöbb embernek, akivel a munkám révén kapcsolatba kerülök, az a vágya, hogy nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb és boldogabb életet éljen. Ez rendben is van. Viszont ez az általános igény csak úgy teljesülhet, ha 1. konkrétan meghatározza, hogy mit is szeretne, pontosan mitől lenne kiegyensúlyozottabb és boldogabb, 2. ezt erősen és kitartóan akarja és hajlandó lépéseket is tenni ezért hosszabb időn keresztül. Ennek a két feltételnek a teljesülése esetén bárki javíthat közérzetén és életminőségén, ezek hiányában azonban a változás esélye nagyon kicsi. A megfogalmazott célok lehetnek nagyon egyszerűek is, melyek elérése mások számára esetleg teljesen természetes, sőt eleve adott. Egy depressziós ember kitűzheti maga elé azt, hogy újra szívből tudjon nevetni, egy agorafóbiától is szenvedő pánikbeteg azt, hogy nyugodtan el tudja hagyni egyedül is otthonát, egy önbizalomhiányos személy azt, hogy végre a sarkára álljon, és megmondja véleményét a főnökének.

Céljaink elérésének hajtóereje a vágy, amelyet gyakran még csírájában elfojtunk – talán mert úgy érezzük, nem helyénvalók a vágyaink, vagy a tudattalan szab gátat nekik, esetleg nem is ismerjük őket. A Life Sutra tanításaiból megtudhatjuk, milyen összefüggés van a sikeres teremtés és a vágyak között, és hogyan változtathatunk azon, ha esetleg nem tudunk, vagy nem merünk vágyakozni.

Céljaink eléréséhez elengedhetetlen a Vágy, hit és elvárás hármasság.