 Elodázni bármi áron
A kapuzárási pánik után újabb fogalom válik egyre ismertebbé: a kapunyitási pánik. Nem más ez, mint a fiatalok és kevésbé fiatalok önállósodási félelme, annak elodázása, hogy kilépjenek a nagybetűs Életbe. Az ember kézbe kapja a diplomáját, és míg tegnap délben támolygott be az utolsó előadások egyikére, ma már hajnalok hajnalán valami állásinterjúra buszozik a város másik végére. Azaz buszozna, ha nem találna valami ürügyet arra, hogy mégse tegye – és naná, hogy talál. Messze van, kicsi a fizetés, gyakran kell túlórázni, és egyébként is, úgyse minket választanának. A képzettségünk se valami nagy szám, lehet, hogy meg kéne szerezni még egy másikat is? És mire felocsúdunk, már újabb felsőoktatási intézmény tanulmányi osztályán töltjük ki a bejelentkezési lapot. Vagy épp csak beszerezzük az összes jó sorozatot, és láncnézőként toljuk be egyik dvd-t a másik helyére, mindegy, csak ki ne kelljen menni oda, közéjük, a komoly és felelősségteljes felnőttek közé.
Anyám ilyenkor már rég gyereket nevelt
Egyre több fiatal küszködik ilyen és hasonló problémákkal. Kitolódott a munkába állás időpontja, a diákok 24-26 éves korban végeznek, és ez számos problémát vet fel. A fiatalok úgy érzik, hogy mostanra már legalább egy lakással, autóval rendelkezniük kéne, ehhez képest még a „tojáshéj a fenekükön”, és még első állásuk sincs meg. A józan ész szerint ez azt jelentené, hogy a delikvens noteszfelvágva lohol egyik interjúról a másikra – ám ennek épp ellenkezője történik. Az elkésettség tudata ugyanis olyan frusztrációt és szorongást idéz elő, hogy a frissen végzett fiatal képtelen előrelépni. Mint mikor egy baleset láttán leblokkol az ember, és bármennyire szeretne, nem tud megmozdulni, hogy segítsen. Kilép az iskolapadból, elhangzik a nagybetűs Élet hívószava, és a kapunyitási pánikban szenvedő bármit megtenne, hogy ne kelljen felelnie rá. Újabb iskolába iratkozik, nem megy el az állásinterjúkra, alkalmi munkákat vállal el, albérletre vagy önálló lakásra gondolni se mer, önálló cégalapítást tervez, de minden csak az ötlet szintjén marad – ő meg otthon, a „Mama Hotelben”.
 Pánik, nemcsak fiataloknak
Természetesen van, amikor a körülmények tényleg olyanok, hogy hiába fogadná tárt karokkal az ember a munkát, az elköltözési lehetőséget, hiába tesz meg mindent érte, mégsem megy az előrelépés. Ez a mai, kiélezett versenyhelyzetekkel teli világban nagyon is könnyen így alakulhat, ám a kapunyitási pánik még azt is megakadályozza, hogy komoly erőfeszítéseket tegyenek a cél érdekében. Amit fontos megérteni: nem linkségről, felelőtlen tunyaságról van szó – a kapunyitási pánik létező pszichikai jelenség, amelyet le kell küzdeni ahhoz, hogy valóban képesek legyünk kilépni a felnőtt létbe. És ez nem csupán a frissen végzetteket érinti: hosszabb otthonlét után, GYES vagy elhúzódó táppénz, huzamosabb munkanélküliség után is sok-sok ember éli át a kapunyitási pánik krízisét.
Neked is kapunyitási pánikod van?
Az első lépés természetesen az, hogy felismerjük: a kilépési szorongással állunk szemben. Az alábbi ismertetőjegyei vannak:
- mondvacsinált indokokkal újabb és újabb tanulmányokba vágunk bele, ahelyett, hogy a meglévő képzettségünket kamatoztatnánk
- bár semmi hátterünk nincs saját cég létrehozására, mégis folyton újabb ötletek megvalósításán kezdünk el fáradozni, ám az első lépésekig sem jutunk el
- még mindig otthon lakunk, holott egy állás megoldaná lakásproblémánkat
- még arra is csak nagyritkán tudjuk rávenni magunkat, hogy álláskereső oldalakt böngésszünk, önéletrajzot pedig csak elvétve küldünk el
- valahogy elmegy az egész nap, és nem igazán tudunk elszámolni azzal, mi mindent is csináltunk ezen idő alatt
- azonnal kaphatóak vagyunk a családi feladatokra, szíves örömest megyünk el naponta ötször is a boltba vagy vigyázunk órákon át keresztlányunkra, mert így úgy érezzük, hogy így legalizáljuk otthonlétünket
Csak akkor nyerhetsz, ha harcba szállsz
Ha ezek alapján úgy érzed, hogy te is kapunyitási pánikban szenvedsz, már félúton vagy a megoldás felé, hiszen most már tudod, hogy ezzel és nem önmagaddal kell megküzdened. Akár önállóan is megpróbálkozhatsz vele, és tudatosan elkezdhetsz figyelni rá, hogy apró, de határozott lépésekkel felébe kerekedj, de szakember segítségét is kérheted. Ingyenes pszichológiai tanácsadásokon is részt vehetsz vagy az alternatív gyógymódok közül választhatsz olyat, ami leginkább közel áll a személyiségedhez. A lényeg, hogy ne add meg magad, és végül pánik nélkül, öntudatos léptekkel haladj a nagybetűs kapuja felé – mert azon túl van a boldog, elégedett jövő is, ami neked is jár.
|
