A legtöbb öngyilkosságot nyári hónapokban, főleg májusban és júniusban követik el

 

Egy év, egy évszak vagy akár csak egy hét kezdetekor is mindig megnő az öngyilkosságok száma, de nyáron az átlagnál jóval többen próbálják megölni magukat, mint máskor.

A biológiai-klimatikus magyarázat szerint a melegben bizonyos, a hangulatot pozitívan befolyásoló anyagokból kevesebb van a szervezetben. Mások szerint ilyenkor megélénkülnek a kapcsolataink, több olyan élethelyzet, konfliktus adódik, ami okot adhat az öngyilkosságra.

Hét elején többen akarnak meghalni Magyarországon évente több mint háromezer ember lesz öngyilkos, de a becslések szerint a kísérletek száma ennek legalább a háromszorosa. Az ünnepek idején emelkedik az öngyilkossági kísérletek száma, de nyáron is az átlagnál többen próbálják megölni magukat.
A kutatók különféle okokkal próbálták magyarázni a jelenséget. A biológiai-klimatikus magyarázat szerint ilyenkor, a nagy melegben, bizonyos, a hangulatot pozitívan befolyásoló anyagokból kevesebb van a szervezetben.

Az a "felfedezés", hogy az öngyilkosságok gyakorisága különböző időszakokban más és más, nem új keletű. Ezekről a szezonális ingadozásokról Émile Durkheim már egy 1897-es könyvében említést tesz Öngyilkosság című munkájában.

Kiderült az is, hogy nemcsak a napok, de a hónapok szintjén is megkülönböztethetőek az öngyilkosságra jobban "ösztönző" időszakok.

A több mint három évtizedet átfogó magyar felmérés szerint a legtöbben májusban és júniusban vetnek véget életüknek. A biológiai-klimatikus megközelítés hívei állítják: a hangulatot szabályozó egyes anyagok, például a szerotonin jelenléte a szervezetben tavasszal, kora nyáron csökken.

A magyar felmérésből az derült ki, a vizsgált harminc év alatt a legkevesebb januárban történt. Magyarország húsz évig vezette az öngyilkossági világranglistát. 1988 óta folyamatosan csökken az öngyilkosok száma, de még mindig az ötödik-hatodik helyen állunk, csak a szovjet utódállamokban rosszabb a helyzet, mint Magyarországon.

Hétfőn többen próbálják megölni magukat, mint szombaton
Télen az emberi kommunikáció beszűkül, kevesebbet találkozunk. Ebből következik, hogy kevesebb a konfliktus is. Az öngyilkosságok jelentős részét pedig a konfliktusaink generálják. Nyáron viszont megélénkülnek a kapcsolataink, több olyan élethelyzet adódik, ami okot adhat az arra hajlamos embereknek az öngyilkosságra. Az utóbbi időszakban a kommunikáció könnyebbé válásával, ez email, a mobiltelefon elterjedésével ez a tendencia csökkeni látszik. Legalábbis néhány nyugat-európai országban, például Nagy-Britanniában. Itthon ezt még nem tapasztalták.

Ráadásul a tavasz sok ember számára egy új kezdet. Egy-egy időszak kezdetekor pedig mindig megnő az öngyilkosságok száma. Egy év, egy évszak vagy akár csak egy hét kezdetekor ugyanis magasak az elvárásaink.

Az idősek, a férfiak és a tanyasiak között gyakoribb
A kutatók a nyolcvanas évek óta kiemelten figyelik a megdöbbentő öngyilkossági rátát mutató Magyarországot. A százezer főre jutó esetszám ekkor volt a legmagasabb, a nemzetközi első helyre jogosító 45. A sorban utánunk következők, Ausztria, Finnország, Csehország, ennél sokkal kisebb, 26, 25, 21-es esetarányt jelentettek. A probléma 1983-87 között tetőzött, majd csökkent, és 2001-től kismértékben megint emelkedett. Most Magyarország egy a magasabb rátájú országok közül, de már nem az első.

A különbségek Magyarországon belül legalább olyan nagyok, mint az egyes országok között. A múltban az öngyilkosság kifejezetten városi jelenség volt, a falvakban szinte egyáltalán nem fordult elő, 1980 óta azonban a vidék dominál. A vidéket ez esetben elsősorban a tanyák jelentik. A tanyákon és nagyvárosokban sokkal gyakoribb az öngyilkosság, mint falvakban és kisvárosokban.

Az idősek biztosra mennek

Az életkor növekedésének szerepe is óriási, a veszélyeztetettség ezzel párhuzamosan emelkedik, bár az utóbbi években a negyvenes-ötvenes férfiaknál a kockázat felülmúlja más korosztályokét. Az adott korosztály létszámához képest legtöbben a nyolcvan év felettiek közül lesznek öngyilkosok. Ők teljesen elszántak a halálra, náluk kísérletezés nemigen fordul elő, biztosra mennek.

Bár a nők többször próbálkoznak, a férfiak gyakrabban követnek el befejezett, halállal végződő öngyilkosságot. Ezt arra szokták visszavezetni, hogy ők kevésbé ismerik el, ha lelki problémáik vannak, nem kérnek segítséget. A nők viszont középkoruktól kezdve védettebbek, mert több helyen van rájuk szükség, családban, munkahelyen, baráti körben, és ez segít.

Az anyagi helyzet viszont nem befolyásoló tényező. A szegények között nem gyakoribb az öngyilkossági kísérlet, mint a jómódúak között. Ennek jó példája a hajléktalanoké, akik között szinte egyáltalán nem fordul elő öngyilkosság.