"A férfinak át kell élnie a nő, a nőnek a férfi állapotát. A férfinak át kell élnie az alázatot, a hitet és a befogadást, a nőnek a világosságot, a teremtő szellem erejét. A nőnek olyan szeretetre van szüksége, amely nem mulandó. A nő még a legérzékibb nő is, a lelkével szeret igazán, S nincs olyan párkapcsolati tanács és szexuális trükk amely boldoggá tudna tenni egy olyan nőt, akit lelkileg nem szeretnek. Akármilyen érzéki bravúr, vagy megrendítő testi gyönyör - egy nőnek ez nem elég, mert az igazi gyönyörpontja az egész lelke. És egy férfinak hiába minden szexuális tanács - ha nem tud följebb lépni a szeretet magasabb szintjére, párkapcsolata nem lesz tartós. Ha gyáva, vagy bármiféle társadalmi, vagy morális félelme van, lehet, hogy nem menekül tovább, és benne marad egy megunt kapcsolatban, de annak soha jó légköre nem lesz. Az érzéki szeretet pedig hosszabb távon már nem működik, mert a legmúlandóbb szeretet-forma. Ugyanaz a gond vele, mint mindennel, ami testi: időhöz kötött. Elhervad. Megszokássá válik. És elmúlik.

 Egyetlen hazugság minden más ponton hazuggá tesz! Ez a szeretettörvény igazsága, mert az élet: egység. Egyetlen lánc. S ha egyetlen szeme törött, nem lánc többé. Egy pillanatig ne hidd, hogy az elegendő szeretet intenzítása, boldogító ereje gyengébb, mint az érzelmi szereteté! Csak nem ott éled meg, ahol eddig. Nem lelki, hanem szellemi élmény és csodálatos. Amit elvesztettél, százszorosan kapod vissza. Csak nem abban a formában. Szabadságban jön vissza. Boldogságban. Elvehetetlenségben. Az élet olyan páros tánc, ahol váltjuk a vezető és vezetett szerepét - csakis így jöhet létre minden fejlődés és átalakulás. Nem igaz, hogy a szerelem szeretetté szelídül.A lángnak örökké lobogni kell. És nemcsak a templomban, hanem a szívben is. Szeretetben élni azt jelenti, hogy egymást nemcsak többnek látjuk, de föl is emeljük! Szeretetteljes légkörben a képességeink felfokozódnak. Megszépülünk, megnemesedünk. A legjobb jön ki belőlünk. Szívvel látni nem azt jelenti, hogy nem látom a hiábidat, esendségeidet hanem azt, hogy mindezeknél feljebb is nézek benned, és tudom, hogy több vagy mint a démonaid.” x x x x

Ha nem vagy mellettem, ha nem birtokolhatlak és érezhetlek a közelemben - úgy érzem, elveszítettelek. És mégis, látod, az történt velem, réges-régen, hogy életem legnagyobb szerelme elhagyott. Iszonyúan fájt. Majdnem utánahaltam. Fájt a hiánya, szüntelenül fájt, mint egy gyógyulatlan seb, de azt mondtam magamnak: Ha Ő AZ, akkor visszajön. Ha nem, akkor felejtsd el, nem kár érte! De ezt nem én mondtam. Én állandóan zokogtam. Főleg éjszaka. Minden fájdalom éjszaka fáj jobban. Ezt egy magasabb hang mondta bennem, egy bölcs hang, aki nevelt engem, s aki tudta, mi az a szeretet. És képzeld: visszajött! Öt év után! Öt hosszú év után. Visszajött egészen másképp, mint ahogy elment. Én is megváltoztam, teljesen, és visszajött. Azóta vele élek, több mint egy fél évszázada. Abban az öt keserves évben tanultam meg, mi az IGAZI SZERETET. Nem "elengedő" - mert az olyan, mintha eltépnéd egy léggömb zsinórját, s elengednéd a határtalan semmibe. Nem. Az Igazi Szeretetnek nincs zsinórja. Láthatatlan és eltéphetetlen. Mindig megmarad. Megöregszel - de megmarad. Megbetegszel - megmarad. Meghalsz - megmarad. Nem érzelmi összehangoltság - hanem összetartozás. Bárhová mehet, kalandozhat, kóborolhat, öregedhet, vénülhet, változhat, másokkal is próbálkozhat - de visszatér. Az Igazi Szeretet nem térben és időben van. Ezért szabad. Azt mondod, mint a bölcs halász: "Azt csinálsz, halacskám, amit akarsz! Oda úszol, és azzal fickándozol, akivel csak akarsz. Tőlem nem tudsz elválni, ha igazán szeretsz és szeretlek - a háló végtelen!" Ugye tudod, hogy az Igazi Szeretet ritka?