Az istennő
Héra (a rómaiaknál Juno) a házasság istennője. Az olimposzi istenek első generációjához tartozik, vagyis Kronosz és Rheia gyermeke. Amikor Zeusz legyőzte Kronoszt, szemet vetett a gyönyörű lányra. Hidegtől reszkető kismadárrá változott, Héra megszánta, és magához ölelte, hogy felmelegítse. Ekkor Zeusz ismét felöltve férfialakját, megpróbálta magáévá tenni. Héra azonban mindaddig ellenállt, amíg Zeusz meg nem ígérte, hogy feleségül veszi, és királynővé teszi. Hérát ekkor cseppet sem zavarta Zeusz előélete, gáláns kalandjai, és "félkézről" született gyermekei. Szentül hitte, hogy szépsége, szerelme megváltoztatja a férfit. A házasság kezdetben - isteni időszámítás szerint mintegy háromszáz évig - kiválóan működött, több gyermekük született (köztük Árész, a háború istene és Hébe az ifjúság istennője).
Zeusz azonban nem változott meg, a háromszáz év - isteni időszámítás szerint nem több mint a mézeshetek - letelte után folytatta gáláns kalandjait. Héra tomboló féltékenységében sosem férje, hanem mindig riválisai ellen fordult. Kegyetlen bosszút állt a nőkön, és minden erejével üldözte Zeusz házasságon kívül született gyermekeit. Mikor Zeusz Athénét maga hozta a világra, Héra is fiút szült apa nélkül. Héphaisztosz a tűz és kovácsmesterség istene azonban fogyatékosra sikeredett - dongalábbal született és sánta volt - ezért Héra letaszította az Olimposzról.
A földi nő
Héra tehát a főhivatású feleség megtestesítője. A férjéhez fűződő kapcsolat, a feleségszerep betölti egész életét, minden gondolata, öröme, bánata, boldogsága, boldogtalansága ettől a kapcsolattól függ. Saját, személyes ambíciója nincs, teljes mértékben képes elkötelezni magát, és minden nehézség ellenére kitart választottja mellett. Szerelme, elkötelezettsége egy életre szól.
Gyermek- és ifjúkora
Héra kislánykorában - szinte már az óvodásban - esküvőt, "házasságosdit" játszik. A gyermekek szokásos "papás-mamás" játékától ez abban különbözik, hogy kisebb jelentőséget kap a gyerekek etetése, gondozása: Héra a gyurmából gyúrt, vagy homokból formázott süteményt a "dolgozóból" hazatérő férjének süti. Gyermekkora, serdülőkora nem viharos, hiszen a női szerepekről alkotott felfogása megfelel a társadalmi elvárásoknak. Szívesen segít anyjának a háztartásban, hiszen ezzel is a feleségszerepre készül. Már tinédzser korában tartós kapcsolatra törekszik, a szakítás azonban nagyon megviseli. A tanulás, pályaválasztás kevésbé érdekli, családi életről, önálló háztartásról álmodozik. Személyes ambícióit már ekkor kihelyezi: olyan partnerre, férjre vágyik, aki majd sokra viszi, aki előtt nagy jövő áll, és hivatásának azt tekinti, ha minden erejével támogatja abban, hogy ezt a nagy jövőt elérje. Sok Héra-lány már korán férjhez megy, ha mégis továbbtanul, akkor a főiskolán, egyetemen is legfontosabb foglalatossága a tartós párkapcsolat kialakítása. A tanulás, az egyetem számára csupán eszköz arra, hogy minél jobb házasságot köthessen.
Viszonya a munkához
Mindezekből következik, hogy Héra számára a munka mindig csak másodlagos lehet. Bármilyen okos és sikeres, bármilyen jól végzi a munkáját, szíve máshova húzza. A siker, a karrier nem teszi boldoggá, ha nincs férjnél, csak félembernek érzi magát. Bármilyen beosztásban, bármekkora fizetésért dolgozik, karrierjét önként, és első szóra alárendeli férje céljainak.
Párkapcsolat, házasság
Pontosabban nem is erről van szó: Héra magáévá teszi férje céljait. Az ő karriere, életműve ugyanis maga a házasság. Héra tehát hivatásos feleség. Önmagában félember, akinek férfira, férjre van szüksége, hogy egésznek, teljesnek érezze magát. Hérára csak a sikeres, határozott, férfias férfi - Zeusz - van igazán hatással. Ő az, aki életét beteljesítheti, vágyait betölti, akinek egy életre készséggel alárendeli magát. A kapcsolatban a szexualitás nem meghatározó, Héra érzékiségét csak férje ébresztheti fel.
Az élettársi kapcsolat nem elégíti ki Hérát, szüksége van a biztonságot és rangot jelentő törvényes feleség státuszára. Ő az, akinek igen fontosak az esküvő külsőségei is, Héra annál boldogabb, minél fényesebb, minél nagyobb szabású az esküvő (a legnagyobb, leghíresebb templom, orgona, kórus, többszáz vendég, a legdrágább ruha, legszebb, legnagyobb csokor, stb.). Pedig Héra nem pazarló. Csak hát élete legfontosabb eseménye, az egyetlen (!) esküvő minden pénzt megér. Az is természetes, hogy gondolkodás nélkül felveszi férje nevét.
A házasság előtt, sőt annak kezdetén Hérának még gyakran nincs orgazmusa, de sosem utasítja el a férfit, és gondja van rá, hogy igen hitelesen játssza meg a kielégülést. A teljes odaadás, elköteleződés azonban meghozza gyümölcsét: a harmonikus házasságban feltámad érzékisége, és Héra házasélete az idők során egyre kielégítőbbé, örömtelibbé válik.
Héra egész életét házassága tölti ki, minden örömét, boldogságát, de minden fájdalmát, bánatát is férjének, a kapcsolat minőségének köszönheti. Héra akkor lenne igazán boldog, ha a nap 24 óráját férjével tölthetné, de ez csak kevés asszonynak adatik meg. Különösen Hérának való a diplomata-feleség szerep illetve bármely külszolgálatos tevékenység, amit férjével együtt, őt támogatva végezhet. Hérának ugyanis az egyetlen fontos kapcsolata a férje, ezért egy cseppet sem esik nehezére, hogy elszakadjon családjától, barátaitól, és kövesse férjét akár a világ végére. Hűségéhez kétség sem férhet - nincs az a csábítás, ami megérné a házasság felbomlásának kockázatát.
Héra boldogsága azon múlik, hogy férje számára mekkora jelentősége van a kapcsolatnak. Hiszen ő mindent megtesz, mindent feláldoz (anélkül, hogy áldozatnak érezné) érte. Csodálattal, tisztelettel csüng férje minden szaván - és ez igen sok férfi számára csábító és kívánatos. Minden erejével előmozdítja a férfi karrierjét: ha kell takarékoskodik, lemond saját igényeiről, hogy a férfi a megtakarított pénzt vállalkozásba fektesse. Ha szükséges, nagy házat visz, kiváló háziasszony, és főként azokat a kapcsolatokat ápolja, amelyek segíthetik a férfi előmenetelét. Cserébe csak annyit kér, hogy a férfi méltányolja erőfeszítéseit, ossza meg vele gondolatait, terveit és lehetőleg minél több időt töltsenek együtt. És persze legyen hűséges, odaadó férj.
Gyermekével
Héra gyermekeivel való kapcsolatát is a feleségszerepnek rendeli alá. A hagyományos családszerkezet, melyben a férfi a ház feje, ura és parancsolója nyomasztó lehet a gyermekek számára, különösen azért, mert az anya sosem védi meg gyermekeit. Egy olyan családban, ahol a férfi megszokta, hogy szava törvény, melynek senki sem mondhat ellent, súlyos gondokat okoz a serdülőkorú gyermekek szinte törvényszerű lázadása. Héra természetesen most is mindig a férj pártjára áll, és ezzel gyakorta megromlik viszonya gyermekeivel.
Árnyoldalai
Héra árnyoldalai - miként erősségei is - abból származnak, hogy mindent egyetlen lapra tesz fel, egyetlen kapcsolat teszi teljessé életét. Ha a férfi sikeres menedzser, aki üzleti útjaira, vacsorákra, koktélpartikra magával viszi feleségét, akkor Héra elégedett, és dorombol, mint egy macska, bearanyozva férje életét. Sok Héra azonban egy idealizált "Zeusz" képét vetíti férjére, aki nem eléggé férfi, nem eléggé sikeres és hatalmas. Ilyenkor Héra kritizálni kezdi a férfit, megpróbálja ösztönözni, olyanná változtatni, amilyennek látni szeretné - persze hiába. Ilyenkor Héra házsártos, kiállhatatlan nőszeméllyé változik, a férj pedig papuccsá, ami pontosan az ellentéte annak, amire a nő vágyik.
A másik gyakori probléma az, ha a férfi sikeres, hatalmas, de túlságosan elfoglalt, rengeteget dolgozik, kevés időt tölt otthon, nem osztja meg vele örömét, gondjait, természetesnek tartja, és nem méltányolja az asszony erőfeszítéseit. Ilyenkor Héra elhanyagoltnak, kifosztottnak, áldozatnak érzi magát. És féltékennyé válik, akár van oka rá, akár nincs. Örökös féltékenységével pedig biztosan tönkreteszi a kapcsolatot - ami pedig mindennél fontosabb a számára. Mellesleg Hérának gyakran oka is van a féltékenységre. Zeusz ugyanis miközben sikeres, hatalmas, érzelmileg gyakran éretlen. A karrier nem elég számára, ahhoz, hogy sikeresnek, férfiasnak, az élet császárának érezze magát hódításokra van szüksége. Lehet, hogy őszintén szereti feleségét, ez azonban nem tartja vissza attól, hogy új meg új kalandokba bocsátkozzon.
Héra féltékenysége szörnyűséges, képes mindent összekuszálni, szétrombolni önmaga körül. Féltékeny dühe sosem a férfi, mindig a "másik", a rivális nő ellen fordul. Minden elképzelhető - és elképzelhetetlen - módon megkísérli tönkretenni, szinte megsemmisíteni. A Héra-nő számára a házasság valóban egy életre szól, ezért esze ágában sincs válni, még akkor sem, ha a házasság csődje már teljesen nyilvánvaló. Akkor sem válik, ha a férfi iszik, sőt akkor sem, ha üti-veri, bántalmazza őt. A válás számára nemcsak kudarc, élete értelme, társadalmi rangja, presztízse, önbecsülése is odavész. Ha a férfi válni akar, Héra minden eszközt bevet ennek megakadályozására. A válás ilyenkor zenés, táncos, a veszekedések során röpködnek a tányérok, nem ritka a tettlegesség sem. Az pedig szinte biztosra vehető, hogy Héra bevonja a válásba gyermekeit, és igyekszik tönkretenni kapcsolatukat apjukkal. A Héra-nő válás után sem nyugszik meg. Megkísérli tönkretenni a férfi új párkapcsolatait, és szinte babonásan hisz abban, hogy a férfi visszatér hozzá. Ez pedig nagyon megnehezíti számára a válás, a veszteség feldolgozását.
A boldogtalan Hérát számos betegség fenyegeti. Hajlamos lehet rá, hogy pánikrohamokkal, fóbiákkal tartsa maga mellett férjét, ha pedig már elkerülhetetlen a veszteség könnyen úrrá lesz rajta a depresszió. A feldolgozatlan, feldolgozhatatlan veszteség pedig ellene fordul, és akár rák forrása is lehet.



Dr.Valló Ágnes