A célok befolyásolják az embert. Ha például állatorvosnak tanulsz és tudod, hogy egy rakás pénzre lesz szükséged ahhoz, hogy be tudd fejezni az egyetemet, akkor valahonnan előteremted ezt a rakás pénzt, hogy megvalósítsd a célod. Tehát a célod befolyásol. Ezért van szükség olyan célokra, amik előrevisznek.

 

Az életben érhetnek különböző behatások (megismerkedsz egy férfival/nővel, a Tescoban leárazzák a romlott párizsit, családi katasztrófa történik), de ebben a helyzetben a férfinak akkor is a saját maga által kitűzött célokat kell szem előtt tartani, és ezen környezeti behatásokból, a számára hasznosakat beépíteni az életébe, a haszontalanokat, pedig ignorálni. A legjobb, ha ez társul a másokkal való odafigyeléssel is. Ettől lesz valaki nem csak céltudatos, de "ember" is. Tehát rugalmasnak kell lennie. És ezt úgy kell tennie, hogy emellett mások érzéseit is tiszteletben tartja.
A nő is csak egy ilyen behatás az életünkben, ami nyílván az egyik legcsodálatosabb dolog, amit történhet velünk. Nos, egy nő, most már beláttam, sohasem lehet a célod. Egy minőségi kapcsolat megteremtése lehet cél, egy olyan kapcsolaté, ami számodra világosan megfogalmazott értékekkel rendelkezik. Ezeket az értékeket kell keresned és neked is törekedned kell arra, hogy ezek szerint élj, és ezáltal minél inkább be tudj vonzani olyan nőt az életedbe, aki rendelkezik ezekkel az értékekkel.
Olyanok vagyunk, mint egy élő mágnes. Ezt Brian Tracy mondta. Egyetlen dolog fölött van hatalmunk, ami nem más, mint a gondolataink. A világon mindennek rezgése van, még ennek a papírnak is, ahonnan olvasod ezeket a betűket. Ugyanígy a gondolatoknak is. A gondolataidnak megfelelő rezgésszámú helyzeteket és embereket fogod bevonzani az életedbe.
Ha azt kérdezem tőled, hogy az ellentétek vonzzák egymást, vagy hasonló a hasonlót vonzza, mit felelsz?
Ha azt felelted, hogy ellentétek vonzzák egymást, hadd kérdezzem meg: te el tudnád képzelni Marylin Mansont, egy sátánista rocksztárt, egy katolikus, félénk hithű, lánnyal?
Én elég nehezen. Nem vonzanák be egymást.
Furcsa, mert az ember kapcsolatai mindig olyanok, mint egy nagy tükör. Mikor szét volt esve az életem, és önbódító szereket használtam, pont egy hasonló kaliberű csajszival "járogattunk össze", aki meg kemény nyugtatófüggő és füves volt. Amint elkezdtem talpra állni, ő egyre jobban távolodott el tőlem.
Azok a férfiak, akik a céljaikat, vágyaikat követik az életben, vonzóak a nők számára. Viszont egy nő megszerzése és megtartása nem lehet egy életcél. Minden pasit a célok kell, hogy hajtsanak, ezt a tesztoszteron hozza ki belőlünk. Ettől is férfi a férfi, hogy nem fél a saját tesztoszteronjától. De, ha egy pasinak nincsenek igazi céljai, akkor, az összes energiáját, tesztoszteronját, valami másra fogja irányítani. Például egy nőre. És pont ettől nem fog kelleni a nőnek. Mert azt csinálhat a pasival, amit csak akar. Egy érzelmi támasz lesz egy gyáva hím számára.
Szóval ezért akar inkább együtt lenni egy nő egy rosszfiúval, mint egy jófiúval. Mert a rosszfiúk látszólag irányíthatatlannak, betörhetetlennek, céltudatosnak tűnnek, még ha valójában nem is azok. Nincsenek semmilyen szociális korlátjaik, sok esetben pszichopaták is, nincs bennük, hogy ezt vagy azt nem kéne megtenni, mert rossz, vagy bizonyos dolgokat nem érdemelnek meg. Ők meg vannak róla győződve, hogy nekik mindent szabad, mert mindent megérdemelnek. A legjobb nőket, a legtöbb pénzt. A gond a "mindent szabadban" van. Mert valójában igazuk van. Tényleg mindent szabad, csak nem minden jó a másiknak, és látszólag egy ilyen vagány kemény, rosszfiú, aki már többször követett el akár erőszakot, akár más durva dolgot, szinte ritka köztük az olyan, akinek problémái vannak a nőkkel. Ez a másik oldalukból ered, hogy azzal együtt, hogy úgy gondolják, hogy nekik mindent szabad, az is bennük van, hogy mindent meg is érdemelnek. És a nők egy ilyen férfi oldalán függőséget okozó érzéseket élnek meg, hiszen egy ilyen pasi "bármit" megtehet. Úgy érzik magukat, mintha egy érzelmi hullámvasúton lennének. Sok bűnöző bántalmazza is a barátnőjét, aki emiatt börtönbe kerül, majd a csaj, mikor a pasas kijön a zárkából közli, hogy szereti a csávót. Kész elmebaj, nem? Valójában csak arról van itt szó, hogy ezek a nők a függőjévé váltak ennek az "érzelmi hullámvasútnak". Egy jófiú, elképzelhető, hogy az élet egyéb területein céltudatos, de ettől függetlenül nem annak tűnik, mert folyamatosan azon őrli magát, hogy, amit tesz, az jó e vagy nem, megfelel e vele másoknak, vagy nem. Ő úgy érzi, hogy neki semmit (vagy csak nagyon kevés dolgot) szabad és azokat sem igazán érdemli meg. Furcsa tapasztalat volt az életemben, hogy bármilyen tanulmányi, sport, zenei sikert értem el, semmire nem tudtam büszke lenni. Mindig azt mondtam, hogy "áh, ez csak azért sikerült, mert" és racionalizáltam az egészet, rákentem valami külső okra. A látszat csal, de sajnos az a döntő. Az első benyomás. Aztán rájöttem, hogy nem kell azért seggfejnek és bűnözőnek lennem, hogy vonzónak tartson egy nő. Van egy harmadik megoldás is. A férfi tudja, hogy megérdemli a jó dolgokat, de ezzel együtt azt is, hogy nem mindent szabad, mert vannak dolgok, amivel már másnak okoz kárt, a saját tudtával. A rosszfiút lényegében a túltengő egoizmus válassza el a férfitól, aki viszont megtalálja az arany közép utat az önérdek érvényesítése és az önzetlenség között.
Az egoizmus is egy paradox fogalom. Mert, ahogy írtam, hogy a rosszfiú is egoista, de a jófiú is az. A jófiú, akit végül kidob a párja, állandó töketlensége és megfelelési kényszere miatt, utána egyetlen dologért akarja visszaszerezni a nőt, akit elvesztett: saját maga miatt. És mindent meg is tesz ezért, hogy sikerüljön neki. Vagy, saját magát kínozza és öli, mert másnak úgy érzi, hogy ezzel "nem felelne meg". A lényeg, hogy maga körül pörög.
Érdekes dolog a szerelem.

 

Írta: Lázár Gergely